Felhőalapú adattárolás előnyei és hátrányai

Sikerességének titka a folyamatos, „bárhol, bármikor és bárkivel” való kapcsolatteremtés erejében rejlik. Népszerűségét alátámasztja, hogy lassan nem nagyon van olyan vállalkozás, aki ne tért volna át a helyi infrastruktúráról a hibrid vagy a 100 százalékban felhőalapú megoldásokra. Egy teljesen felhőalapú vállalkozás adatai a felhőszolgáltató szerverein vannak és interneten keresztül érhetők el. Nincs szükség saját szerverekre, költséges infrastruktúrára.

Hazánkban a felhőalapú megoldások elterjedésének katalizátora a világjárvány volt. Számos vállalkozás tért át 2020-21-ben hibrid vagy 100 százalékban felhőalapú infrastruktúrára, hogy folytatni tudja munkamenetét egy rugalmasabb rendszernek köszönhetően. A technológiát elsősorban az adatok digitális tárolására, a kapcsolattartásra, a munkafolyamatok megszervezésére, az ügyfelekkel való kommunikációra és az üzleti folyamatok elemzésére alkalmazzák.

Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat az előnyöket, amik meggyőző érvek lehetnek egy vállalkozás számára a felhőalapú megoldások mellett, de a teljes kép megformálása érdekében felsoroltunk néhány hátrányt is, mert bizony az is van.

Előnyök:

• Rugalmasság: A felhőalapú adattárolás lehetővé teszi az adatok rugalmas kezelését a felhasználói igényeknek megfelelően.
• Skálázhatóság: A felhőalapú adattárolás lehetővé teszi az adattárolás kapacitásának gyors bővítését, amikor a felhasználói igények megkövetelik azt. Nem kell várni a megrendelt merevlemezekre, nincs szükség beruházásra, a szolgáltató szinte azonnal rendelkezésre tudja bocsátani a plusz erőforrást.
• Hozzáférhetőség: A felhőalapú adattárolás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az adatokhoz bárhol és bármikor hozzáférjenek, amíg internetkapcsolat áll rendelkezésre. Ugyanakkor a felhőszolgáltatók különös figyelmet fordítanak arra, hogy illetéktelenek viszont semmi esetre se férjenek az adatainkhoz.
• Megbízhatóság: A felhőalapú adattárolás biztonságosabb lehet, mint az önmaguk által üzemeltetett adatközpontok, mert a szolgáltatók nagyobb költségvetésüknek köszönhetően tudnak biztonsági intézkedéseket végrehajtani. Ezt többek között azért képesek megtenni, mert egy egységnyi beruházás költsége sokkal több felhasználóra oszlik el, mint amikor saját infrastruktúrát tartunk fenn.
• Költséghatékonyság: A felhőalapú adattárolás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy csak az általuk használt adattárhelyért fizessenek. Nincs szükség saját költséges infrastruktúrára. A processzor teljesítményre, tárhelyre, memóriára is igaz, hogy a több felhasználó és több párhuzamosan futtatott rendszernek köszönhetően a rendelkezésre álló hardveres erőforrás maximálisan kihasználható, nincs üresjárat és minél nagyobb kapacitású eszközünk van, egy egységre jutó költség annál alacsonyabb.

Hátrányok:

• Biztonsági aggályok: Bár a felhőalapú adattárolás biztonságosabb lehet, mint az önmaguk által üzemeltetett rendszerek, a korlát éppen a szolgáltató: a legtöbb felhő szolgáltató nem igazán vállal felelősséget például az adatok épségéért. Ettől még mindig biztonságosabb őket választani, mint saját rendszert építeni, de tudni kell, hogy a szolgáltatóhoz való kiszervezéssel még maradnak maradványkockázatok, amiket nekünk kell tudni és kezelni.
• Internetkapcsolat függősége: Az adatokhoz való hozzáférés internetkapcsolatot igényel így, ha nincs hálózati kapcsolat, akkor a felhasználó nem tud hozzáférni az adatokhoz. Az elérés fenntartása érdekében fontos számításba vennünk, redundáns internet kapcsolatra szerződnünk, vagy biztosítani a munkatársainknak mobil internetet, home office-t, így akkor is tudnak dolgozni, ha az irodában vagy telephelyen akadozik az internet szolgáltatás.
• Teljesítmény problémák: A felhőalapú rendszerek elérése függ az internetkapcsolat sebességétől így, ha a kapcsolat lassú, akkor az adatokhoz való hozzáférés és az adatok letöltése is lassabb lehet. Ez sok esetben olyan alkalmazásoknál jelentkezik, amelyekkel komplex adatbázisokhoz kell csatlakozni. Előfordul, hogy egy régebbi vagy kevésbé optimalizált ERP, vagy termelésirányító rendszernél nem alternatíva a felhős adatbázis szerver, mert teljes sávszélesség kell a folyamatos működéshez.
• Korlátozások: A felhőszolgáltatások esetében a saját rendszergazdáink nem feltétlen férnek hozzá mindenhez. Nem látják a hardver elemeket, a virtuális környezetet, így speciális feladatok esetében akadály lehet, hogy a szolgáltatóhoz kell eszkalálni problémákat, incidenseket. A szolgáltató kivizsgálási és megoldási ideje általában jóval hosszabb, mint a saját informatikusainké. 

Levonva a következtetéseket elmondhatjuk, hogy a felhőalapú megoldások egy hatékonyabb, átláthatóbb jövőt biztosítanak a vállalkozások számára. Amit még nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felhő nyújtotta lehetőségekkel akár a kis- és középvállalkozások is hozzáférhetnek azokhoz a technológiákhoz, amelyek korábban csak a nagy vállalkozások számára voltak elérhetőek. Vannak ugyan ellenérvek vagy maradvány kockázatok, de a fenti példákból is látszik, hogy ezek nem kezelhetetlenek, de tudatosan foglalkozni kell velük. Az előny, amihez jutunk viszont sokkal értékesebbek annál, minthogy kérdés nélkül elutasítsuk a felhőmegoldások használatát.