Az adatbiztonság egyre nagyobb hangsúlyt kap

Számos esetben beigazolódott, hogy minden világméretű esemény következtében tovább növekedett a kiberbűncselekmények száma. A jelenlegi állapot is további aggodalomra ad okot. Az ukrán-orosz háború is bizonyítja, hogy a kiberhadviselés milyen fontos szerepet játszik. Az, hogy szomszédjaink hadban állnak nem csak emberként rettent el mindnyájunkat, de vállalkozói oldalról is újabb feladatok elé állít minket.

Adataink, működésünk biztonságának fontossága egy újabb szintre lépett. Tűzfalainkon egyértelműen látszik, hogy egyre több próbálkozást blokkolnak és felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha egy időre elérhetetlenné válnak egyes külföldi szerverek, szolgáltatások, vagy ideig-óráig leáll a teljes internetszolgáltatás. A biztonsági mentések fontossága napról napra nő. Míg néhány évvel ezelőtt a felhőben tárolt adatokat megfelelő biztonságban tudtuk, addigra ma már alaptézis, hogy az ott tárolt adatokról is érdemes biztonsági mentést készíteni. Ezt az is alátámasztja, hogy egyre több a felhőszolgáltatókat érintő támadás.

Cikkünkben összeszedtük napjaink legégetőbb kibertámadási módjait, amik a felhős szolgáltatásokat érinti:

• Zsarolóvírus – egy lokálisan beérkező (saját hálózatunkban felbukkanó) zsarolóvírus kihatással lehet a felhőben tárolt adatainkra is, hiszen sokan szinkronizáljuk, vagy folyamatos kapcsolatban tartjuk gépeinken ezeket az adatokat. Ha beindul az adatok elkódolása az bizony könnyen felkerül a felhőbe is. Ideig óráig van ugyan visszaállítási lehetőségünk, de ez véges, könnyen lehet, hogy mire észrevesszük, hogy baj történt, már késő.
  
• Adathalászat – az utóbbi időben megnövekedett az olyan jellegű támadások száma, amelyek éppen azt használják ki, hogy felhős adatainkhoz sokan ugyanazt a jelszót használjuk. Így, ha hozzáférésünket feltörik egy gyengébben védett honlapon vagy alkalmazásban, könnyedén visszaélhetnek azzal egy erősebben védett felhős szolgáltatás esetében is, ezáltal észrevétlen hozzáférést szerezve adatainkhoz.
• Szolgáltatások leállása – Az elmúlt egy évben számos olyan eseményt láthattunk, amely során komplett regionális vagy világszintű szolgáltatás esett ki, amire - valljuk be - korábban nem számítottunk, hogy megtörténhet. 2021-ben olvashattunk leégett szerverteremről, ahol felhős szolgáltatások adatait tárolták, de láttuk, hogy hogyan áll le hosszú órákra a teljes facebook szolgáltatás, és volt olyan ország, ahol az internet szolgáltatás állt meg napokra. Az ok alapvetően mindegy - lehet szándékos támadás, de lehet természeti katasztrófa - hiába vállal kiemelkedő biztonságot egy óriási szolgáltató, a hiba lehetőségének kockázata sohasem nulla!
• Szándékosság – A szándékos támadások jellege megváltozott: a támadók nem a lokális, gyengébb védelemmel rendelkező rendszereket támadják, sokkal inkább azokat a szolgáltatókat, ahol egy sikeres támadással megszerzett eredmény is nagyságrendekkel nagyobb, azaz kifizetődőbb a támadás. A globálisan elérhető szolgáltatások szervereit sem kell ugyebár keresni, mindenki tudja, hogy mit érdemes támadni. Ha elég sokan próbálkoznak elég sokszor, statisztikailag előbb-utóbb eredményre vezet a támadás.

Annak érdekében, hogy felkészülten nézhessünk szembe az internetes fenyegetésekkel, nem szabad megfeledkezzünk arról, hogy a tavalyi évben 17 éves csúcsot döntött az adatvédelmi incidensek költsége. Ez a költség az idei évben tovább növekedhet amennyiben a vállalkozások nem tesznek lépéseket saját adataik védelmének érdekében. Ahogy arról előző cikkünkben is írtunk, minden KKV szektorban tevékenykedő vállalkozásnak szüksége van Információ Biztonsági Irányítási Rendszerre. A kérdés csak az, hogy az mennyire lesz komplex a végén. Ha nincs IBIR-ünk, mondhatjuk, hogy vakon úszunk a ránk leselkedő veszélyek tengerében.